Roma Club Alapítvány

„Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.” Gandhi

Tíz éve hunyt el Osztojkán Béla roma író, költő, újságíró

2018.02.08.

Tíz éve hunyt el Osztojkán Béla roma író, költő, újságíró

Verseiben a roma és nem-roma hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. Béla 1948. február 8-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született.
1966-76 között a Ganz-Mávagban esztergályos, marós volt, majd 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált. Ma lenne 70 éves.

Könyvei között említést érdemel a Halak a fekete citerában című verseskötet, a Nincs itthon az Isten című könyv, s a franciául is kiadott és a Le Monde-ban is dicsért Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen című regény. Több antológiában szerepelt, például a Szép versekben, valamint a Bari Károly szerkesztette, a Romano Kher 1996-ban megjelentette Madarak aranyhegedűn című kötetben. Néhány éve fia, a színész Farkas Dénes a Nemzeti Színházban lépett  Osztojkán Béla verseiből készült összeállításával a közönség elé.

Osztojkánnak a cigány mitológián és mély mesevilágon edzett prózája és költészete egyszerre megrendítő és megható. A perifériára szorult létezést nem egyszer már a mítoszok világa sem teszi széppé és megmenthetővé, s ebben a sérülékenységben élni kénytelen alakok és felbukkanó, kiszolgáltatott sorsok veszélyesen különleges, bántóan vonzó világ tulajdonságaival ismertetik meg az olvasót. Osztojkán nem szépeleg ott, ahol a szépségnek és az optimizmusnak nincs helye, s ahol a remény ritkán látott vendég. Nagyfokú érzékenység és éles társadalomkritika Osztojkán művészetének egyik vitathatatlan nagyszerűsége - olvashatjuk a kulturpart.hu oldalon.


Művei:

  • Halak a fekete citerában (versek, 1981)
  • Hóesés hűségben (versek, 1983)
  • Nincs itthon az Isten (elbeszélések, 1985)
  • Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997)
  • Roma Érdekvédelmi Szabadegyetem. 1997. március 25–május 31. "A legjobb gondolat is elbukik majd azon, ha képviselőink járatlanok"; szerk. Herczeg Béla, Osztojkán Béla; Phralipe Független Cigány Szervezet Országos Szervezete–Phralipe Cigány Művészeti Alapítvány, Bp., 1997
  • Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998)
  • Békeváros; Phralipe, Bp., 2004


Roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződő mozgalomban. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivője, később főtitkára lett. A rendszerváltozás után, 1990 és 1993 között az SZDSZ tagja volt.

1994-ben a Magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártjának szóvivője lett, 1994-1995 között a Cigány Kisebbségi Önkormányzati Képviselők Országos Szövetségének elnöke volt. Osztojkán Béla 1994-től a mezőladányi kisebbségi önkormányzat tagja lett, 1995-ben képviselőjévé választották az akkor megalakult Országos Cigány Önkormányzatnak, amelynek a második ciklusban, 1999-től alelnöke volt.

1995-től az ország egyetlen cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot működtető Gandhi Közalapítvány titkára volt. Osztojkán alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált. A Phralipében közölt írásaiért 1997-ben Bezerédj-díjat kapott.






vissza