Szilveszter, Újév

2014.12.31.

Szilveszter, Újév

Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következõ esztendõre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bõségét. A népi kalendárium szerint Szilveszter az újesztendõ elsõ napjával összefüggõ nap, ezért a két nap szokásai és hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek.

Mindig nagy nap volt a cigányok életében. Alkalom volt arra, hogy összejöjjön a család egy kis mulatozásra. Elõtte mindenki elment a kápolnába, most a templomba a hálaadó istentiszteletre. Amióta felépült a hodászi cigány közösségi ház, azóta ott tartják meg a szilveszter estét. (Lakatos Sándor)

Korán reggel disznóöléssel kezdenek a férfiak, akik mán ekkor ráhangolódnak az ünneplésre. Az asszonyok, lányok elkészítik belõle a nap folyamán a különbözõ ételeket. amik az asztalra kerülnek. A férfiak hozzák a mulatságra az innivalót (bor, sör, pálinka, üdítõ), a nõk süteményeket hoznak. (Ráca)

A terem feldíszítése már az elõzõ napokon megtörténik. Léggömbökkel, szalagokkal, különbözõ lampionokkal szépítik fel a közösségi ház nagytermét. Az asszonyok a konyhán egész nap sütnek-fõznek, hogy a mulatsághoz finom étkek szolgáljanak. A férfiak az elõtte való napokon beszerzik a mulatsághoz szükséges italokat. Mikor megérkeznek a házba, mindenki hoz magával valamit. A férfiak általában pezsgõt vagy valamilyen palackozott italt, a nõk süteményt vagy tortát. Nem illik üres kézzel elmenni a szilveszteri mulatságra.

Megérkezés után mindenki átmegy a templomba, és részt vesz a hálaadáson. Visszatérve a közösségi házba, mindenki elfoglalja a helyét. A megjelenteket köszöntik, majd elhangzanak a pohárköszöntõk. Ezután kezdõdik a vacsora. A feltálalást a férfiak végzik azért, hogy ezzel is megkönnyítsék a nõk dolgát. Eddig ugyanis õk készültek, dolgoztak, most már nekik is kijár a nyugalom és a szórakozás.

A cigányok a legszebb ruháikban jelennek meg. A nõk a mai kor divatjának megfelelõen a legjobb minõségû plüss, selyem estélyi, kisestélyi ruhákban vesznek részt. A hajukat is ünnepi díszbe öltöztetik, arany ékszereikkel felékesítve csodálatos látványt nyújtanak. Az idõsebb hölgyek a cigány hagyománynak megfelelõen élénk mintás ruhában, rakott szoknyában, kötõben, rózsás kendõvel a fejükön jelennek meg.

A férfiak öltönyben, nyakkendõben, mellényben vannak. A teríték, az ételek a modern kor követelményei szerint készülnek. A régi étkekbõl egyedül csak a tengeri kásával töltött káposzta maradt fent. A vacsora fogásai: csigatésztával készült húsleves, tört burgonya rántott hússal, fõtt hússal, a töltött káposzta két fajtája a tengeris és a rizses. Desszertként süteményeket, tésztákat, tortákat kínálnak. A vacsora alatt hallgatókat játszik a zenekar. Ezután kezdõdik a mulatság. Mindenki táncol a kétévestõl a hetvenévesig. Senki nem ül az asztalnál, mindenki a táncparketten van. Hagyományos cigányzenére (saját cigányzenekaruk szolgáltatja a zenét) járják a cigánytáncokat. Mozgáskultúrájuk igen kifinomult, mindannyian igen jó zenei hallással és ütemérzékkel rendelkeznek. A mai, modern táncokat is jól adják elõ.

Éjfél elõtt pár perccel megáll a zene, a tánc. Kiosztják a férfiaknak a pezsgõket, s közben a zenekar vezetõje felhívja a figyelmet arra, hogy az óesztendõbõl pár perc van hátra, így mindenki gondolja végig az elmúlt év eseményeit. Amikor éjfélt üt az óra, köszönti a megjelenteket, s mindenkinek boldog újesztendõt kíván. A férfiak felbontják a pezsgõt, s családtagjaiknak töltve belõle megpuszilják egymást, minden jót kívánva az új esztendõre. A férfiak egymáshoz odamenve a pezsgõsüveggel koccintanak, s elmondják egymásnak újévi jókívánságaikat. Eközben cigány szokás szerint nem a Himnuszt éneklik, hanem egy régi hallgatót énekelnek, természetesen cigányul. Ez a hallgató tulajdonképpen az elhunyt hozzátartozóikról szóló megemlékezés. Nagyon fájdalmas, szívsajdító ének ez, amely nemcsak a nõk, hanem a férfiak szemébõl is könnyeket csal elõ. Ekkor mindenki elhunyt szeretteire emlékezik, s a „szíve majd meghasad”, „a lelke fáj”, s szinte fizikai fájdalmat éreznek. Ezután gyors zenével, tánccal folytatódik tovább a mulatság. Közben a férfiak felteszik az asztalokra a hidegtálakat és a töltött káposztát. Mulatnak egészen hajnalig. Senki nem fáradt, mindenki életvidám, s örülnek az újév kezdetének.

Ilyenkor különbözõ formákban köszöntik egymást, a két leggyakoribb a következõ:

„Del o Del tumenge bachtálo névo bers!”

(Adjon az Isten szerencsés újesztendõt!)

 

„Ande but bers te reszen e néve berseszke elsévo rátyaszasztyavesztezurále!”

(Sok évet érjetek meg az Újesztendõ elsõéjszakáján, egészségben, erõben!)

A távozókat útravalóval látják el azért, hogy ne üres kézzel menjenek otthonaikba, hogy az új évet ne szegényen kezdjék. Az Újév a cigányoknál is ünnep, s kötelezõ a misehallgatás. Jézus körülmetélése és Nagy Szent Bazil ünnepe.

Jézus körülmetélésének ünnepét az egyház a IV. században kezdte ünnepelni. Mivel Jézus az ószövetségi szertartás szerinti körülmetéltetéssel egyidejûleg kapta a nevét is, ez a nap egyúttal Jézus nevének ünnepe is. Ugyanezen a napon ünnepelik Nagy Szent Bazil püspökemlékét is, ezért e naponaz õliturgiáját végzik.

Szinte minden cigány részt vesz ezen a szertartáson, annak ellenére, hogy az egész éjszakát végigtáncolták, énekelték. Hisznek abban, hogyha az újévet templomlátogatással kezdik, akkor az Isten bõ esztendõvel áldja meg õket. Úgy hiszik, hogy amilyen az esztendõ elsõ napja, olyan lesz a többi is. Járnak újévet kívánni a faluba és egymásnak, rendszerint a férfiak szokása ez. Ilyenkor borral kínálják meg õket a háziak.

forrás: http://epa.oszk.hu/01200/01259/00015/pdf/Bar07.pdf

vissza

Hozzászólások