Baxtalo Kréchuno – Szerencsés Karácsonyt!

2015.11.23.

Baxtalo Kréchuno – Szerencsés Karácsonyt!

A szlovákiai romák mintegy harminc százalékát kitevő, az anyanyelvet beszélő oláh cigányoknál szentestén, az étkezés előtt a házigazda megköszöni Istennek, hogy ezt a napot békességben, egészségben érték meg, majd szerencsés és boldog ünnepeket kíván családtagjainak.

Fotó: RomaniGastro

A cigányok legfontosabb ünnepe a karácsony. Bármilyen messze vessen is a sors egy cigány embert, ilyenkor visszatér a szülői házba, hogy családtagjaival közösen ünnepeljék Jézus születésének napját.

Az éjféli misén a család valamennyi tagja részt vesz, egymásnak erőt, egészséget kérnek Szűz Máriától. Ünnepkor szokás, hogy a nagycsalád férfi tagjai kölcsönös köszöntéssel kezdjék a napot. Karácsony első napjának reggelén, miután a családfő felköszönti a családját, elmegy, hogy elsőként tegye ezt gyermeke és testvére családjával is. Alapszabály, hogy férfi lép be először a lakásába – ha a nő lépne be, szerencsétlenséget hozna a ház lakóira. A felköszöntött családtagoknak viszonozniuk kell a látogatást, ellenkező esetben megsértenék vendégeiket.

A hagyományos karácsonyi cigány ételekről:
A romák nemzeti eledele, a szárma (töltött káposzta) és a cigány kenyér nem maradhat el az ünnepi asztalról. A szárma elkészítésének módja ahány ház, annyi szokás alapon változó.
A disznóhús közé füstölt szalonnát, füstölt libamellet vagy egyéb füstölt húst darálnak, esetleg marhahúst is nyersen. Borssal, sóval, pirospaprikával ízesítik, a megmosott rizs közé teszik, s mindezt hideg vízzel keverik össze. A cigányoknál hagymát, fokhagymát nem szokás használni.
A füstölt szalonna legfeljebb a tizenketted része lehet a darált húsnak, feltéve, hogy ez nem zsíros. A tölteléket lazán kell a káposztalevélbe tölteni, mert helyet kell hagyni a megdagadó rizsnek.
Szokás a savanyított hasáb helyett leforrázott édes káposzta-leveleket használni. A töltelékeket a kimosott apró káposzta közé helyezik. A káposzta közé oldalast, dagadót, csülköt tesznek, vagyis zsíros húsokat, utána leöntik vízzel.
Amikor a töltelékek megfőttek, kiszedik őket, majd vékony pirospaprikás rántással berántják a káposztát, aztán visszahelyezik a töltelékeket (szármákat) a káposzta közé, ami nemsokára a színét is „föladja”.
A hagyományos cigány konyha a töltelékbe sem tojást, sem fokhagymát nem ír elő, az így főzött töltelékek egyben maradnak, és a disznóhús is megtartja eredeti zamatát. Bodaggal vagy friss kenyérrel mártogatják.
Ha különböző helyekről érkezett cigányok közösségébe csöppenünk, és megkérdezzük tőlük, hogy feléjük hogyan hívják a cigány kenyeret, több elnevezést kapunk, mint például bodag, bokolyi, pogácsa, panyi (punya), vakaró. De tudjuk, hogy nemcsak a cigány kenyér elnevezése különböző, hanem az elkészítésének módjai is.
A cigány kenyér mellé pacalpörkölt, hurka, kolbász, füstölt hús, kocsonya is kerül az ünnepi asztalra. Természetesen nem hiányozhat a többi jellegzetes karácsonyi étel sem.
Karácsonykor a leves többnyire tyúkból készül a romáknál, de van halászlé, bejgli, túrós rétes, és néhol zserbó is.
A zenész cigányok tyúkpörköltet fogyasztanak nokedlival vagy túrós csuszával, illetve töltött pulykát is szoktak készíteni karácsonykor.
A pörköltet a romák csípősen szeretik. Az erős paprikáról azt tartják, hogy megtisztítja a testet a káros anyagoktól és a betegségektől, s erőt és ezáltal szerencsét ad az embernek.
Azt egyértelműen megállapíthatjuk, hogy nincs egységes cigány népi kultúra. Minden törzs, csoport folklóralkotásait (dalait, meséit, szokásait stb.) jól megkülönböztethető sajátosságok jellemzik. Autentikus kultúrája van a khelderash-oknak, a lováriknak, a romungróknak (magyarcigányok), a kosárfonóknak, a teknősöknek (beásoknak) és a többi cigány csoportnak is. Nagyon régen, amikor még az egész cigányság vándor életmódot folytatott, bizonyosan létezett egy egységesnek mondható cigány kultúra, de az idők során széttöredezett, s ma már csak kisebb közösségek által éltetve, az éltető közösségekre tagolt sajátosságokkal létezik.

forrás: Bodor Nikoletta

vissza